A város nevének eredetéről számtalan teória keletkezett, még a mainapig nincs egyetértés ebben a kérdésben. A nyelvészek többsége személynévből származó helynévnek tartja a Vác nevet. A Bécsi Képes Krónikában leírt legenda szerint 1074-ben, amikor a közelben vívott, a magyar trónöröklési rendet meghatározó csata előtt Géza és László herceg itt járt, a területet erdőség borította, melyben egy Vác nevezetű remete élt, róla kapta volna a város a nevét. Más elmélet szerint magyar törzsi névből (Vath) származik a név, de felmerült a "vác" szó, mint fontosabb települést, központot jelentő szláv eredetű kifejezés is. Vác városának első történetírója, Desericzky József (1702-1765) megemlékezik Vác remetéről, s őt mint élő alakot tünteti fel.
Irásai szerint Felső-Magyarországról vándorolt Vác irányába, szent meggyőződésből, lelkesedésből vezérelve intett búcsút a szülői háznak.
Elsőként a visegrádi erdőkben kereste a maga számára leginkább megfelelő utat a szent életvitelhez, majd átkelt a Dunán és a „Vác-környéki” erdőkben telepedett le, itt a nap nagyrészében imádkozásban töltötte élte mindennapjait.
Szent László király - akinek a mogyoródi csata előtt, 1074-ben megjósolta győzelmét - rendkívül kedvelte őt. Ekkor László megfogadta, hogy ha győztesen tér vissza a csatából embereivel, templomot épít Szűz Mária tiszteletére.  
Weber Henrik festőművészt  is megihlette Vác alapításának legendája. A festő azt a pillanatot ábrázolja, amikor Géza király boldog Vác remetével találkozik és ígéretet tesz neki, hogy kolostort épít, melyben aztán zavartalanul élhet hivatásának.

„De Géza, László és Ottó hercegek és az egész magyar hadsereg, amely velük volt, megszállottak Vác táján. És ottan volt egy nagy erdő és senki sem tanyázott benne, csak Vác nevű szentéletű remete, akinek nevéről nevezte el később Géza herceg  az ott alapított várost.”
A győzelem után László megépítette a váci Székesegyházat.
Vác városa mindenkor tiszteletben tartotta a szent életű remete emlékét. Még a XVIII. sz. végén is fennállott a nyugati városkapu melletti legrégibb ház falán a remete képe ezzel a felirattal: B. Vatius.
A pálosok a lengyelországi czestohowai kolostorban elődeik közé sorolták azokat a remetéket is, akik még a rend megalapítása előtt istenfélelemben töltötték életüket. Így került a pálos szentek társaságába boldog Vác remete. A festmény 1x1,3 m. A képen Vác remete egy ház előtt üldögél és egy nyitott könyvből imádkozik. Előtte nagy kereszt áll, fehér kámzsa van rajta, a capucium a nyakába csúszott. A jobb oldal háttere erdő és hegyvidék. A festmény alatt a következő szöveg található:  B. WAAC PAVLINAM EREMUM INCOLENS, VITAE SANTITATE DIVO LADISLAO REGI VENERANDVS ETIAM VRBI AB EO CONDITAE NOMEN 1000. Boldog Vác pálos remete élete és szentsége Szent László királynak (ajánlva)...

Vác remete szobrát egy helyi művész, Kapás Sándor alkotta meg 1908-ban.Remete szobrát egy helyi művész, Kapás Sándor alkotta meg. A mű - ihletőjének állítólagos vándorlásaihoz hűen - több alkalommal költözött a város határain belül. Eredetileg a Konstantin tér és a Káptalan utca kereszteződésénél lévő Emericana egyesületi ház oldalánál állt, mígnem a zeneiskola építésénél lebontották, majd ezt követően a Géza király téri I. Géza király Közgazdasági Szakközépiskola kertjébe került. Jelenlegi helyére a Kossuth tér rendezése után került a szobor. A barlang és a román stílusú templom furcsa keveredését felidéző keretben lévő köztéri alkotás a remete mellett egy szarvast is ábrázol. Ez részben utalhat a remete erdőlakó életmódjára, de emellett többen úgy vélték és vélik, hogy az agancsos állat szobra a Képes Krónika történetével szorosan összefüggő szimbólum.  
Boldog Vác remete, Vác város névadójának emléknapja minden év november 26-án van.

Fotó: Majdán István